Érsekújvárott, a Csemadok Házban került sor arra a tanácskozásra, melyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kezdeményezésére hívtak össze egy jövőbeni magyar érdekképviseleti szerv és intézményesített fórum kialakításának ügyében. A Magyar Tanács névre keresztelt összejövetelnek mintegy kilencven résztvevője volt, köztük politikusok, polgármesterek, nagy civil szervezetek képviselői és érdeklődő aktivisták.
A tanácskozást Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője nyitotta, elemzésében kifejtette, hogy a magyar érdekképviselet pozíciói az utóbbi időszakban gyengültek, és rámutatott, hogy politikai elitünk nagy kihívás előtt áll a februárban esedékes választásokon.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője ismertette a Tanács tervezetét. Elmondása szerint februárt követően mind a parlamenti jelenlét, mind annak hiánya esetén szükség lesz egy közös fórumra, hiszen vagy nem marad megfelelő érdekképviseleti platform, vagy fontossá válik a magyar érdekképviselet fenntarthatóvá tétele. A Kerekasztal az első egyeztető találkozó megszervezésével, a Fórum Intézet pedig a somorjai helyszín biztosításával tud hozzájárulni a folyamathoz.
Öllös László (Fórum Intézet) vitaindítójában leszögezte, sem a jogok kikényszerítésének stratégiája, sem pedig a demokratizálódásba és az új társadalmi rendszer felépítésébe való bekapcsolódás nem hozott áttörést. A soron következő vitában többek között Albert Sándor az iskolaügyi kérdésekben nyilvánult meg, különösen a kis létszámú iskolákkal kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet.
Zachar Pál (Összefogás) arra mutatott rá, hogy a gyakorlatban több esetben is ellehetetlenítik a magyar nyelvű ügyintézést, miközben teljesen váratlan fórumokon okoz problémát a magyar vonatkozású kérések felhozása – például Zuzana Čaputová köztársasági elnök dunaszerdahelyi látogatásán, ahol a polgármesterrel való találkozót követően nem került sor sajtótájékoztatóra a találkozón felmerülő problémák miatt.
Hamerlik Richárd felhívta a figyelmet a gyermekvállalás fontosságára és az asszimiláció veszélyére, de figyelmeztetett a jövőkép kialakításának fontosságára is, mely nem került meghatározásra értelmezhető formában az elmúlt évek során. Kopócs Tibor a művészetekkel foglalkozó intézmények hiányzó együttműködéséről értekezett, míg Samu István hangsúlyozta, hogy saját ügyeink megoldása érdekében csak saját magunkra számíthatunk, a Magyar Tanács pedig a társadalmi szervezetekkel kötött szerződést feltételez.
Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke felszólalásában elmondta, fontosnak tartja, hogy egy ilyen testület működjön, de emellett folyamatosan fenntartható is legyen és akadjon folytatása a találkozónak. Hangsúlyozta, hogy a politikai tisztviselők és a civil szféra képviselői eltérő mozgástérrel rendelkeznek. Gyarmati Tihamér (MKP) a megyei képviselet fontosságát emelte ki, amit az érdekérvényesítés terén is ki kell használni.
Forró Tibor (PS) szintén a Magyar Tanács mellett foglalt állást, elmondása szerint a magyar képviselet is biztosítva lehet a parlamentben a következő időszakban. Farkas Iván felhívta a figyelmet az aktuális felmérésekre, közte a szlovák pártok elfogadottságának növekedésére és a magyar formációk fiatalok között mért gyenge eredményeire.
Gál Erik a Cserkészszövetség nevében négy év tapasztalatát összegezte a Szlovák Ifjúsági Tanácsban. Elmondása szerint rossz pozícióba kerül az, aki nem tud emberi kapcsolatokat kialakítani a szlovákiai szervezetekkel, s bár attitűd, hogy partnerként vagy ellenfélként pozicionáljuk magunkat, az együttműködés alapvetően fontos, miközben sok előítélettel is meg kell küzdeni.
Leczkési Zoltán (Diákhálózat) arra figyelmeztetett, bár mondogatjuk, hogy fogyunk, de nem biztos, hogy ennek a súlyát a döntéshozók is megértik. Kiemelte, hogy a fiatal generáció már a megosztottságban szocializálódott, az aktivizálásukhoz pedig fontos a párbeszéd, amit a sajátjuknak is éreznek.
Pék László (MKP, megyei képviselő) felszólalásában elmondta, a Magyar Tanács legitimitása szempontjából fontos, hogy a társadalmi szervezeteket, egyházakat és régiókat is képviselje és felvetette a Kerekasztal intézményesülését és a szlovák nyelvoktatás megújítását. Végh Tamás szintén rámutatott, hogy az ütőképes generáció az oktatás megreformálásával kezdődik. Domin István Izsa polgármestereként a település tapasztalatait fejtette ki a kétnyelvű dokumentumok gyakorlati alkalmazása kapcsán.
Görföl Jenő (Csemadok) figyelmeztetett arra, hogy a Magyar Tanács gondolata nem egy újszülött kezdeményezés, már korábban is többen felvetettek hasonló lépéseket és a komáromi nagygyűlés anyagait is lehet hasznosítani a továbbgondolkodásban. Fontosnak tartotta, hogy a fórum ne legyen pártcsatározások színhelye. Bárdos Gyula elmondta, kell, hogy a találkozónak legyen folytatása. Az MKÖ listavezetője kiemelten fontosnak tartja, hogy azt ne sajátítsa ki egyetlen párt, mozgalom vagy civil szervezet. Zárásként Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat koordinátora kapott szót, aki a konkrét javaslatok fontosságáról szólt és egy aktivista adatbázis kialakítására tett javaslatot.
A tanácskozás a zárónyilatkozat elfogadásával végződött, az előkészítő bizottság tagjai a választások után találkoznak.
“Magyar Tanács – Zárónyilatkozat
A magyar társadalom bevonása közügyeink gyakorlásába közös érdekünk! Az a célunk, hogy helyreállítsuk a nyilvánosság bizalmát, mely megrendült a képviseletünkben, különösen egy olyan helyzetben, mikor a politikai képviseletünk sorsa bizonytalan és érdekeink képviseletét sem bízhatjuk másra, csak magunkra! A szlovákiai magyar közösség megértést, egységet és előrelépést szeretne látni. Ennek következtében pedig a fiatal generációk egyre passzívabbak, miközben növekszik a szakadék a politikai erőnk és valós lehetőségeink között!
Sorsfordító parlamenti választások és az építkezés időszaka előtt állunk. Akkor mozdulhatunk el a jelenlegi helyzetből, ha erős intézményeket és párbeszédre szolgáló fórumokat építünk ki, segítve a társadalmi egység megteremtését a magyar érintettségű ügyekben, hiszen a kisebbségi részvétel a kulturális, társadalmi, gazdasági életben, illetve a közügyekben alapvető jogunk és állampolgári kötelességünk. Megkezdjük egy olyan testület megszervezését – a Magyar Tanácsot –, amely kellő felhatalmazással és legitimitással rendelkezik, miközben a lehető legszélesebb körben tömöríti képviselőinket, szakembereinket és szervezeteinket!
A Magyar Tanács előkészítésével foglalkozó bizottságban a jelentkező személyek vállalnak szerepet. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala vállalja, hogy a 2020-as parlamenti választások után két hónapon belül összehívja a testületet, amely megkezdi a munkát. A csoportosulás feladata egy olyan Tanács felállítása, ami hosszútávon fenntartható, teret biztosít a párbeszédnek a civil szervezetek, értelmiségiek, szakmai társulások és a politikai képviseletünk között, szükség esetén pedig akár politikailag is képes a közösség képviseletére és az egész magyarságot érintő megnyilvánulásokra.
A Tanács szerkezetét, működésének technikai feltételeit és felállításának módját a bizottság javasolja. A bizottság célja, hogy az országos hálózatú szervezeteket bevonja a Tanács kialakításába. Célunk, hogy a Tanács alanyi jogon a szlovákiai magyarság legitim képviselőjévé váljon és egyben stabil fóruma legyen egész közösségünknek!
Vegyük kezünkbe saját sorsunkat!”
Vélemény, hozzászólás?